Bugatti Bolide, a végleges autó

Jelenleg csak egyetlen márka képes ilyen autót létrehozni, és csak egyetlen ember képes egy ilyen projektet vezetni és sikerre vinni a legutóbbi történelem olyan nehéz pillanatában, mint amilyen ez is: ez a személy Stephan Winkelmann, a Bolide Bugatti alkotója.

https://youtu.be/a5t0PLqMy74

A Volkswagen csoportba tartozó luxusmárka kimeríthetetlen varázsló-tehetségű embert állított a leghíresebb márkák élére a csoporton belül, hogy elérje azt, ami lehetetlennek tűnt.

Mert miután a Bugatti a Veyronnal feltámadt, a Chiron, a Divo, a Pure Sport és a La Voiture Noire újabb és újabb finomításokat hozott… az Ettore Bugatti által alapított márkát vezető vezérigazgató feltette magának a kérdést: “What if?”, vagyis: “És ha?”

És ha a W16 blokkot a végsőkig fokozzuk, ha az autó tömegét a lehető legkisebbre csökkentjük, ha a versenyzés örökségére támaszkodunk… és ha a végleges hiperautót akarjuk megalkotni? A válasz egy névben rejlik: a Bugatti Bolide.

Bugatti Bolide: amikor a határokat a technika szabja meg

A közel negyedórás videó, amelyet – mint ahogy a jegyzetíró is már tette – érdemes újra és újra megnézni, egy lelkes Stephan Winkelmannt mutat be, amint bemutatja legújabb extrém vállalkozását, amelyet a Bugatti vásárlóinak kínálnak.

A film végigvezet a megalkotás folyamatán: a vezérigazgató kérdésétől egészen addig, amíg az egyik már elkészült egység kigördül a pályára – egy páratlan gép, mert sem a sorozatgyártású, sem a versenyautók között nincs hozzá fogható: a Bugatti Bolide párját ritkítja.

Ez egy pályára szánt autó, amely semmilyen szabályzat szerint nem versenyezhet. Ez a koncepció, amely teljesen független azoktól a normáktól és szabályoktól, amelyek lehetővé teszik egy autó közúti forgalomba való engedélyeztetését vagy egy bajnokságban való indulását, teszi ezt a Bugatti hibrid autót – a hibrid elnevezés a sorozatgyártott és a versenyautó-technika keverékére utal –, egy elszabadult vadállattá, amely csak egy mérnökcsapat akaratának engedelmeskedik, amelynek határa maga a technika volt.

Ezért a szerkezeti felépítésben a Bugatti Bolide versenyautóként áll össze, olyan architektúrával, amely a lehető legszélsőségesebb elérhető anyagokra épül, összetétel és költségek tekintetében egyaránt.

Például az első ‘push-rod’ felfüggesztés stabilizátorrúdja titánból készült, 100 grammot nyom, és akár 3,7 tonnás terhelést is elbír. A pilóta ülésének helyzete és dőlésszöge – mert a vezető megnevezés igazságtalan lenne vele szemben – egy szénszálas monocoque alvázba van illesztve, gyakorlatilag mint egy Formula 1-es autóban; a használt gumiabroncsok slick típusúak, a hátsó tengelyen a futófelület szélessége eléri a 400 millimétert.

Mindezek mellett a karosszéria a Chiron által elindított, a Divóban megtartott és a Bugatti Bolide-ban minimumra redukált C-forma fejlődésének és alkalmazkodásának példája, amely ráadásul az alapvonalait kereszt- vagy X-alakra építi, tisztelegve a ‘Chuck’ Yeager katonai pilóta előtt, aki 1947-ben az X-1 kísérleti repülőgépével áttörte a hangsebesség határát, és Mach 1-et ért el.

Olyan gép, amely fizikai és virtuális határokat is áttör

Mindenesetre a Bugatti Bolide nem tudja áttörni a hangsebesség határát, de az emberi logika határát igen, és megfejtjük a 0,67-es szám rejtélyes üzenetét.

Mert mindössze 1240 kg-os tömeggel és 1850 LE-s teljesítménnyel olyan teljesítmény-tömeg és nyomaték-tömeg arányt érnek el, amely ugyanazt a számot adja, de más mértékegységgel: 0,67. 0,67 kg/LE; 0,67 kg/Nm.

Ez más, ugyanilyen vagy még lenyűgözőbb adatokban is megnyilvánul: 2,17 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, 4,36 másodperc alatt eléri a 200-at; 7,37 alatt a 300-at; 12,08 alatt a 400-at, és amikor úgy tűnik, elérte a határt, a Bugatti Bolide 500 kilométer/órás sebességet ér el 20,16 másodperc alatt.

A pályán ezt úgy kellene konkretizálni, hogy megdöntik az aszfalton elért köridőrekordokat, ahol versenyautók és sorozatgyártású autók egyaránt száguldanak, versenyeken és edzésnapokon vagy track days rendezvényeken egyaránt.

A Paul Ricard pályán végzett teszt mellett, ahol a legendás Andy Wallace, a francia márka versenyzője és tesztpilótája rögzítette a videót, amelyet mellékeltünk, és ahol más rajongók párhuzamosan, bár nem hivatalosan már előrevetítették, amit ma tudunk, még szimulációkkal is, a valaha tervezett legmítikusabb pályákon elképzelhetjük, milyen gyors ez a jármű.

A Bugatti mérnökei emulációkat készítettek a Bugatti Bolide-ról a 24 órás Le Mans-i versenyt otthont adó pályán, La Sarthe-on, és hihetetlen időt kaptak: 3 perc, 7 másodperc és 1 tized, vagyis körülbelül 8 másodperccel gyorsabban, mint a Hyperpole idő a Toyota TS050 Hybrid esetében, amely az utolsó kiadás legfontosabb állóképességi versenyén az első pozícióból indult.

De nem kevésbé lenyűgöző a szimulációban elért idő a Nürburgring hosszú pályáján, a Nordschleifen: 5 perc, 23 másodperc és 1 tized, ami e számítógépes rekreáció szerint nem tenné lehetővé a leggyorsabb köridő megdöntését, amelyet a Porsche 919 Hybrid állított fel, miután megszabadult versenyszabályozási kötöttségeitől; de a valós életben ezt a közel 4 másodperces hátrányt ledolgozni komoly kihívásnak tűnik, ha a Bugatti Bolide készen és hajlandóan áll arra, hogy a ‘Ring királyaként’ emelkedjen fel.