A W16-os Bugatti: egy világszerte egyedülálló motor történetének áttekintése

Napjainkban, az elektrifikáció korában, nem elég két kéz ujjai ahhoz, hogy megszámoljuk azokat a sportautókat, amelyek könnyedén meghaladják az 1.000 CV-s teljesítményt. 2005-ben azonban, amikor Bugatti bemutatta a Veyron 16.4 adatait, minden másképp hangzott. Nem kevesebb, mint 16 henger egy addig nem látott elrendezésben, nyolc liter lökettérfogat, négy turbókompresszor, 1.001 CV teljesítmény… A kompakt W16 lehetővé tette, hogy a Veyron 16.4 2,5 másodperc alatt gyorsuljon 0-ról 100 km/h-ra, és 400 km/h feletti végsebességet érjen el.

Valamivel több mint tíz évvel később, 2016 márciusában, az olasz márka bemutatta a Veyron utódját, a Bugatti Chiront. A motorháztető alatt a W16 fejlesztése nem kevesebb, mint 1.500 CV teljesítményre és 1.600 Nm maximális nyomatékra emelte a teljesítményt. Ez a W16 története, a világon egyedülálló motoré, amelynek tulajdonítható, hogy megnyitotta a valódi „szuperautók” kategóriáját.

Az eredet: 18 henger, amelyekből 16 lett

Nem nagyobb, mint egy V12, körülbelül 400 kg-os tömeggel… és 1.000 CV teljesítménnyel. Akkoriban még Bugatti mérnökei sem hitték, hogy a gondolat, amelyet Ferdinand Ferdinand Karl Piëch, akkori Volkswagen AG-vezérigazgató, Karl-Heinz Neumann motorfejlesztési vezetőnek bemutatott, megvalósítható.

Piëch eredeti, 18 hengeres motorötlete gyorsan háttérbe szorult a W16 javára, amely két V8-as blokk 90 fokos szögben történő egymáshoz illesztéséből született. Figyelembe kell venni, hogy az első vázlatok a 90-es évek végére datálhatók. Akkoriban nem léteztek 12 hengernél többet tartalmazó sorozatgyártású autók… és olyanok sem, amelyek képesek lettek volna meghaladni a 350 km/h-t.

Már az első, 2001-ben elvégzett próbák során a több mint 3.500 alkatrészből álló W16, amelyet teljesen kézzel szereltek össze, a próbapadon elérte az 1.001 CV-t. A cél azonban messze nem volt elérve. Még megoldásra várt az a sok kihívás, amely ezen motor közúti autóba történő beépítésével járt: hűtés, szellőzés, a kipufogógázok elvezetése…

A megoldás egyik része egy teljes egészében titánból készült kipufogórendszer volt. Az igazán újszerű azonban a hűtőrendszere volt, két körrel, amelyekben akár 40 liter hűtőfolyadék keringett, a járműelső részében elhelyezett három hőcserélővel, hogy a motort optimális hőmérsékleten tartsák. Egy önálló kör akár 130 Celsius-fokkal csökkentette a négy turbókompresszorból érkező feltöltőlevegő hőmérsékletét, a motor belsejében elhelyezett két további intercooler segítségével.

Sebességrekord: a Bugatti Super Sport 431,072 km/h-s csúcssebessége

A W16-nak sok potenciálja volt a további fejlődésre, legalábbis a „turbó erejével”. Nagyobb turbókompresszorokkal és más módosításokkal 2010-től már 1.200 CV-t adott le a Veyron 16.4 Super Sportban, amely még abban az évben bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, 431,072 km/h végsebességgel, sorozatgyártású autó esetében rekordot állítva fel.

A Bugatti Veyron 16.4 Super Sportot a Grand Sport és a Grand Sport Vitesse változatok követték, amelyeknek már a bejelentésük előtt volt gazdájuk, és ma valódi gyűjtői ritkaságnak számítanak. Egészen addig, amíg meg nem érkezett a Veyron utódja: a Bugatti Chiron. És Bugatti egy dologban biztos volt: a motornak továbbra is W16-osnak kellett lennie.

A Bugatti Chiron: a feltöltés varázsa

Erősebb, hatékonyabb, ugyanolyan kompakt… A W16-os képlet továbbra is érvényes maradt, bár a motort gyakorlatilag újra kifejlesztették, de hűek maradtak a feltöltéshez. Az eredmény az eredeti W16-hoz képest 50%-os teljesítménynövekedés volt, elérve az 1.500 CV-t… és további 100 CV-t, hogy elérjék az 1.600 CV-t a Chiron Super Sport és a Chiron Centodieci esetében. Ismét olyasmi, amit eddig még soha nem láttak.

A titok? Az új szekvenciális feltöltés, nyolchengeres blokkonként két turbókompresszorral, amelyek két fokozatban működnek, és közel 70%-kal nagyobbak, mint a Veyronéi. Persze nem ez volt az egyetlen jelentős módosítás. Például minden hengerben most két befecskendező volt (összesen 32).

Ezzel az új motorral, és nagyrészt az aktív aerodinamikai rendszernek köszönhetően, a Chiron Super Sport 300+ 2019-ben a első sorozatgyártású autó lett, amely megdöntött egy néhány évvel korábban még elképzelhetetlen rekordot: meghaladta a 300 mph-t, 490,484 km/h-s csúcssebességet regisztrálva, ami 304,773 mph-nek felel meg.

A Chiron 500 darabra tervezett motorjainak mindegyikét Volkswagen salzgitteri motorgyárában gyártják, ahol két szakképzett technikus hat napon át kézzel szereli össze a 3.712 alkatrészt, amelyekből Bugatti szerint ez az egyedülálló mérnöki remekmű áll.

https://www.youtube.com/watch?v=gwrQ3cXttio