Intercooler: hogyan működik, és miért van szüksége rá az autód?

Ha egy turbómotoros autód van, legyen az benzines vagy dízel, szinte biztosan lesz benne intercooler. Azért mondom, hogy szinte biztosan, mert vannak olyan kompresszoros motoros autók is, amelyekben nincs intercooler. Sőt, a 80-as és 90-es években reklámfogásként is használták, és voltak autók, amelyek a „Turbo Intercooler” jelzéssel „dicsekedtek”, ahogy a „16V” vagy a „GTI” jelzéseket is használták.

Mi az intercooler feladata?

Lényegében az intercooler egy hűtő, amelyet kompresszoros, legyen az turbós vagy kompresszoros motoroknál használnak. Feladata a túlnyomásos rendszer által a szívócsonkba sűrített levegő lehűtése.

Miért van erre szükség? Mert a turbó sűrítése miatt a levegő felmelegszik, jelentősen megnő a hőmérséklete, emiatt csökken a sűrűsége. Más szavakkal: ha a túlnyomásos rendszer által összesűrített levegő az intercooleren áthaladás nélkül jut a szívócsonkba, kevesebb oxigént tartalmaz, mint ha a hőmérséklete csökkentve lenne. És ne feledd: a túlnyomásos rendszer elve, hogy a motor természetes úton beszívhatónál több levegőt juttasson be, hogy az égés több oxigénnel menjen végbe, így javítva a teljesítményt.

Az intercoolerek típusai

Kétféle intercooler létezik: a levegős típusok, amelyekben a külső, mozgó hideg levegőt használják a sűrített levegő hőmérsékletének csökkentésére, és a vizes intercoolerek, amelyekben a hőátadó rendszer folyadékhűtő.

Az előbbiek előnye, hogy egyszerűbbek, míg az utóbbiak hatékonyabbak (a víz hűtőkapacitása nagyobb, mint a levegőé), és kisebbek is lehetnek.

Hol helyezkedik el az intercooler?

Az intercoolert mindig a kipufogógázok útján, a turbókompresszortól a szívócsonkig helyezik el. A mérnökök a lehető legjobb kompromisszumot keresik, hogy a gázáramlás útja a lehető legrövidebb legyen, és hogy a hűtő a külső levegő fogadása szempontjából a lehető legkedvezőbb helyre kerüljön.

A motortérbeli elhelyezés a motor típusától (a hengerek számától és elrendezésétől) és az intercooler típusától (levegős vagy vizes) függ. A levegős típusokat az első részre kell szerelni, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű külső levegőt kapják. A vizes típusok a motortér bármely pontján elhelyezhetők, de ezeknek is szükségük van külső légáramlásra.

Példaként arra, hogyan befolyásolja az intercooler elhelyezése a motor teljesítményét: évekkel ezelőtt teljesítménypadi méréseket végeztem olyan autókon, amelyeknek az intercoolere vízszintes helyzetben volt, és a levegőt a motorháztetőn lévő nyíláson keresztül kapta. Mivel görgős padon állva az autóval nehéz volt ventilátorokkal egyenértékű légáramlást biztosítani, a valósabb teljesítménymérés érdekében jeget kellett elhelyezni közvetlenül az intercooler fölé.

Azt is tudni kell, hogy egy motornak lehet több intercoolere. Például V-motoroknál hengersoronként egy, vagy soros motoroknál, ahol kevés a hely, két kisebb, egymással párhuzamosan kapcsolt egység (egyetlen nagyobb helyett) a hatékonyság növelésére.

Az intercooler karbantartása és meghibásodásai

Az intercoolernek általában nincs szüksége karbantartásra, a csővezetékek szivárgásmentességének ellenőrzésén túl.

Egy könnyen megoldható „buta” hiba az intercoolerhez csatlakozó egyik gumicső meglazulása, ami általában a rögzítő bilincs elhasználódása miatt következik be. A tünetek hirtelen, egyértelmű teljesítményvesztés és gyorsításkor érezhető „fütyülő” hang. Ha nincs más kapcsolódó probléma, elegendő a gumicsövet újra csatlakoztatni és új bilincset használni. Maga a gumicső is repedezhet az öregedés miatt.

Az intercooler hatékonysága is csökkenhet, ha a hűtőbordák megsérülnek, például kövek becsapódása miatt. Ha a turbókompresszorral probléma van, az intercoolert is ellenőrizni kell, mert a turbó sérült tömítésein kiszivárgó olaj szennyezheti.

Kapcsolódó hasznos információk

Tanácsok a turbós autó ápolásához